A hamvas, tört árnyalatok az egyik legfőbb ismertetőjegye a pasztellal készült műveknek, melynek úgyszintén sajátossága, hogy az alkotás során mintha inkább festenének, és nem rajzolnának ezzel a grafikai technikával: a rudacskákba tömörített eszköz ugyanis kevésbé alkalmas a vonalas rajzok kivitelezéséhez; a kontúrokat pedig gyakran el is dörzsölik, egymásba mossák kézzel vagy más eszközzel, éles körvonalak helyett így kiválóan lehet színátmeneteket képezni vele.
A leheletfinommá őrölt porfesték és kréta keverékéből álló anyag fedőképessége ugyan nagy, de összetételében kevés a kötőanyag: a pigment-szemcsék csak rátapadnak a papírra, de kisebb érintésre is könnyen leválhatnak róla, ezért speciális zselatinnal, kazein-oldattal szükséges fixálni a felületet, és üveg alatt tárolni a pasztellal készült műveket.
Rozsda Endre kevésbé ismert grafikai œuvre-jében is találhatók pasztell-képek, melyek egy része impresszionisztikus benyomást kelt – ugyanis a pasztell további jellemzője, hogy igen gyorsan lehet vele dolgozni; különlegesen finom hatású elmosódott körvonalaival, színfoltjaival, lágy színátmeneteivel és az úgynevezett „pasztell-színekkel” pedig e technikát a reneszánsz óta folyamatosan alkalmazzák a művészek a mai napig mind önállóan, mind más technikákkal kombinálva.
97
2011.03.23. 20:13
Címkék: pasztell
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal