A kép alapvetően egy kétdimenziós, tehát sík felület, melyen ugyanakkor a kép kivágatával, nézőpontjának megválasztásával, de alapvetően a perspektivikus szerkesztés illetve, ebből következően, az ábrázolt dolgok közötti szabályos léptékváltások segítségével, felkelthető egy – a valóságos látás által tapasztalt, ahhoz hasonló – hármadik dimenzió illúziója, így mélységet kap. Ekkor a mű inkább tekinthető egyfajta „ablaknak”, melyet az alkotó nyit meg, mintha feltárná az általa teremtett világ egy szeletét. Felületként tekintve a képre azonban (elhagyva a „harmadik dimenziót”), a figurális, absztrahált vagy geometrikus elemekből kialakított, az adott mű sajátos vizuális nyelvezetével kifejezett motívumrendszer, illetve az elemek egymáshoz való viszonya illúzióteremtés nélkül kerül hangsúlyosan előtérbe. Ezek viszont, akár egy síkban vannak komponálva, akár több különböző rétegből (anyagból) felépülő műről van szó, szintén megteremtenek egyfajta „mélységet” vagy másik dimenziót, melyek minden mű esetében sajátosak.
Kép adatai:
Csiszér Zsuzsi: Mother curtain /Anya-függöny, 2009 olaj, vászon, 90x80cm
