A képzőművészeti alkotások önálló vizuális nyelvezetébe „helyezett” rövidebb vagy hosszabb feliratok, szövegek – eltérő megjelenési módjaikkal, funkcióikkal – sajátos és sokrétű jelentőségre tesznek szert.
aatoth franyo lényegükre redukált, leegyszerűsített motívumai mellé, jellegzetes vörös hátterébe gyakran „rója” szinte önálló életet élő feliratait, melyek szerves részét képezik a kompozíciónak. A képcímek vagy az egymáshoz lazán kapcsolódó szavak beépítése a vizuális egészbe, a nézőben az új és új asszociációk elindítását segíti elő, és aatoth iróniával átitatott, példázatszerűen előadott gondolatainak kibontásához nyújtanak „mankót”. A kalligrafikusan megrajzolt betűk ugyanakkor önmagukban is esztétikai minőséget hordoznak.
Csiszér Zsuzsi egyik legújabb, Napló című műve is jó példa arra, hogyan reprezentálható a kézírás e sajátos esztétikuma, melyet ez esetben a művész a mű méretének és a szöveg színének változatosságával is kihangsúlyoz vizuálisan. E néhány eszközzel is lehetővé válik szubjektív gondolatainak írásos megosztása, és egyik további vonzata az irodalmi műfaj beemelése a képzőművészetbe. Csiszér máshol az újságpapírt használja gyakran alapanyagul: festmény-kollázsaiba építve például annak egyik rétegét képezik; egy-egy frappáns mondattal, „odavetett” szóval pedig az összetett kompozíció és mondanivaló lényegi kérdését fedi fel.
Egy-egy irodalmi műfaj másféleképpen is hatást gyakorolhat a vizualitásra: Help me I am in Hell című grafikáját például Győrffy László a képregények struktúrájában alkotta meg; a populáris műfaj ugyanis – melyben a narratíva kockáról-kockára épül fel, és melyben kép és szöveg szorosan összekapcsolódva egészítik ki egymást – különösen alkalmas Győrffy erősen emocionális, „horrorisztikus” művészetének expresszív kifejezésére. A képregényekben a képeken belül, buborékokba zárt szövegeken keresztül „szólalnak meg” a szereplők – jelen esetben a művész – de gondolataik, reakcióik is megismerhetők.
A Várady Róbert művein olvasható szövegek viszont gyakran konkrét irodalmi, filozófiai idézetek. Azonban fontos leszögezni, hogy képei nem e szövegekhez készített illusztrációk! A kompozíció felépítése, a különféle motívumok egymáshoz rendelése a szöveg által inspirált gondolatok, megfoghatatlan fogalmak vizuális nyelvbe való átültetését szolgálják.
A művészt inspiráló szöveges források és azok vizuális megfogalmazásainak egymásmellettisége elősegíti a befogadást, másfelől pedig párhuzamos jelenlétük folytán azok „összevethetővé” – tehát az illusztrációval szemben egyenrangúvá – is válnak.
E néhány, a kortárs művészetből kiragadott példa is bizonyítja, hogy a képen megjelenő bármilyen szöveges elem más és más módon, de az egyik fontos művészi kifejezőeszköz. A figyelmet a mondanivalóra irányítva vagy áttételesen, kiegészítve verbalizálva azt, a szemlélést és a mű befogadását befolyásoló tényezővé válik, illetve némely esetben a művészi ágak között egyfajta „átjárást” is lehetővé tesz.
Képek adatai:
aatoth franyo: Szívhalál - olaj, vászon; 95x75cm - 2007
Győrffy László: Help me I am in Hell – tus, akvarell, papír; 35x25 cm - 2003
Várady Róbert: Klónok az Interface-ben (Kant, Terminátor, Heidegger) - olaj, vászon; 180x140cm - 2004
