A frottázs technikáját a 20. században a szürrealizmus képviselői, kiváltképp Max Ernst alkalmazták, de példái a kortárs művészetben is megtalálhatók.
A francia eredetű kifejezés ’dörzsölést’ jelent, maga az eljárás pedig nem bonyolult: az adott anyagra, például fára vagy fémre rögzítik a papírt, majd krétával, szénnel vagy ceruzával dörzsölik át rá annak mintázatát. 
Frottázs tulajdonképpen bármilyen anyagról készülhet, és a „másolástól”, leképezéstől eltérő hatás érhető el vele a műveken, hiszen az eredeti anyag sokkal hűebben és erőteljesebben „imitálható”. A kompozíciókon így leginkább a textúra érzékeltetéséhez alkalmazzák, anyaga ugyanakkor mégsem ismerhető fel minden esetben. Mulasics László néhány grafikáján viszont éppen ellenkezőleg, konkrétan azonosítható a műhöz felhasznált kisméretű, feliratos fémtáblácska.
Kép adatai:
Mulasics László: Adolf és Fia (b) - szén, ceruza, frottázs, papír; 23x30cm - 1995
