A zsánerképek életképeket, jellemző élethelyzeteket példázatként mutatnak be – egyfajta moralizáló szándékkal. Példázat értéküket pedig éppen ezeknek az életképeknek jellegzetességéből nyerik: a képek által szimbolizált tanulságot a mindenki által ismert jelképekre alapozták. Jól érzékelhető ez abból is, hogy a zsánerkép műfajának születésekor a festmények nem kaptak külön címet; nem volt rá szükség és csak később „ragadt” rájuk – maga a téma volt a cím, amiben a korabeli vizuális kultúra majdhogynem egyértelműen meg tudta ragadni a kép mondanivalóját.
Hasonló a helyzet Herman Levente Szieszta 01 című festményén is. A képen megjelenő helyzet – a fapadlós veranda, a hintaszék és a sejtelmes megvilágítás - egészen álmatag atmoszférát mutat be. A festménynek ez az ébrenlét ás álom közötti állapota, kissé rezignált nyugalma lusta hullámzással vonja magához, ebbe a helyzetbe a nézőt.
Kép adatai: Herman Levente - Szieszta (01)
2009 olaj, vászon
130x145cm
135
2011.05.17. 22:04
Címkék: zsáner
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.