A^RT BLOKK

Folytatjuk útikalauzunkat a vasárnap estig látogatható Budapest Art Fair világába, a Műcsarnokban a Várfok Galéria és a Spiritusz Galéria kínálatába való virtuális bevezetéssel. A Spiritusz Galéria standján is egy képzeletbeli kaland részesévé válhatunk, ha megtekintjük – mi több, átéljük – a Galéria fiatal intermédia-művésze, Tesch Katalin legújabb video-művét. A -384THz című mozgóképes „szimuláció” egy olyan különös, földöntúlinak ható, fekete-fehér világot kelt életre, melyben a fény ellentéte, valami – tudományos jellege ellenére vagy emellett – misztikus, sötét, füstszerűen gomolygó „antifény” uralkodik és változik pár perc alatt élő, izzó organizmussá – a végkifejletet azonban (ha létezik egyáltalán a ciklikus körforgás ellenében) nem áruljuk el.
Meg kell tapasztalni: a sejtelmes hanggal is ellátott, nagyon komplex és hatásos mű egy izgalmas „másvilágba” visz, ahol, a művész szavait idézve, „az általunk ismert fény nem létezik, nincsenek színek sem, és ugyanígy árnyék sem létezik, ahogy a fénnyel kapcsolatos összes számunkra természetessé vált jelenség hiányzik, ami a tájékozódásunkat rendes körülmények között segíti. Fény nélkül egészséges érzékszervekkel is szinte vakok vagyunk, jól működő szemünknek egy ilyen környezetben nagyon kevés hasznát vesszük.” Tesch Katalin a világunkat meghatározó vizuális ingerek újraértelmezését, e jelenségek konkrét ellentéteinek szimulálásával 2007 óta vizsgálja. A különféle művészeti technikákat, a mozgóképet és az installációkat használva nyújt a minket körülvevő valóság észlelésére alternatívát. Munkái egy másfajta észlelési univerzum befogadására invitálnak, olykor játékosabb, máskor tudományosabb megközelítésben – célja, hogy a befogadóval együtt "fejtse meg" e világot, ezért munkáiban a nézők is aktív résztvevők. Sorozatának most bemutatott videója a legújabb darabja. Az ezt megelőző változatot 2010 nyarán mutatta be a Spiritusz Galéria, mely az Idő-Gravitáció dinamikus világába kalauzolt.
A Spiritusz Galéria műfaji sokszínűségre törekvő portfoliójában a fotográfia mellett egyre nagyobb teret szentel a multimédiás művek, videók és animációk bemutatásának, mely a műfajában hazánkban még kevésbé legitim, főként a műgyűjtők és a kiállítás látogatók szemszögéből. Nemzetközi viszonylatban ugyanakkor már több évtizedes hagyománnyal rendelkezik, a művészettörténeti kánon része. Komoly presztízsű magán- és közgyűjtemények rendelkeznek kiemelkedő médiamunkákkal, hiszen egyrészt ez a műfaj művészeti, esztétikai, műbefogadási tekintetben már „bizonyított”, a 20-21. század komoly technikai infrastruktúrájának és ennek a művészeti területekre való beszivárgásának, sőt, beáramlásának köszönhetően, másrészt pedig a műkereskedelem szempontjából is komoly kritériumrendszerrel rendelkezik, más, sokszorosított művekhez (printek, fotók) hasonlóan a példányszámot, limitációt, azonosíthatóságot, identifikációt stb. illetően. Mindenesetre idehaza is egyre legitimebb a multimédia művészet, főként a fiatalabb korosztály körében válik kedveltté, hisz e generáció számára elfogadhatóbb és ismerősebb közeget, vizuális ingereket közvetítő világot jelent, frissessége, dinamizmusa, technikai feltételei és összetettsége révén.