A szubjektív történetmesélés jellemzi Ujházi Péter egész munkásságát, melynek fő forrását a vidéken élő művész mindennapjainak, közvetlen környezetének alakjai, utcáinak látványvilága jelentik. E személyes kontextusban bemutatott „hétköznapokat” Ujházi sajátos kifejezőeszközökkel társítja: az a több különböző nézőpontot egyszerre érvényesítő komponálási mód, mely egy középen elhelyezett centrum felé „vonzza” az ábrázoltakat, illetve a szinte véletlenszerűnek ható, dolgokat elvágó kivágatok azt erősítik meg és segítik elő, hogy gondolatban tovább folytathassa a néző a látottakat. Az egyes műveken látható kis történetekre tehát úgy tekinthetünk, hogy azok olyan kiragadott „részletek”, melyek a művészi világ nagy egészének szerves részeit alkotják. Képeinek keretei így pusztán fizikailag szabnak határt műveinek, Ujházi narratívája pedig egy szeretettel anekdotázó, kedves (ön)iróniával áthatott vizuális naplóíróé.
Kép adatai:
Ujházi Péter: Gáz utca 25. -Udvar, 1997, akril, vászon, 120x100cm
