Az aktábrázolás – miként a portré is – a festészeten és a szobrászaton kívül a fotóművészetnek is egyik hagyományosnak tekinthető műfaja. Balla Vivienne Új generáció című fotósorozatának semleges háttere előtt sorakozó „szoborfehér” aktjai láttán az alakok ruhátlanságuk ellenére is nehezen különbözethetők meg, uniformista jellegük a nemi jegyek „eltűnésével” magyarázható. Balla ezzel olyan, saját generációját átfogóan érintő társadalmi kérdéseket, problémákat fogalmaz meg, mely a testkultúrához kapcsolódik, és amit alapvetően befolyásol a média. A hagyományos férfi-női szerepek felcserélődését, egymásba mosódását reprezentáló sorozata egy uniszexualitás felé haladó jövőképet villant fel, a nem személyhez kötődő, bábuszerű emberi testek, az alakok semmibe révedő tekintete pedig a saját személyiségüktől megfosztott individuumoknak a tömegben való teljes feloldódásaként értelmezhető. A provokatív, ám klasszikus szépségideált, finomságot megidéző képekkel Balla azonban nem kíván állást foglalni, hanem a folyamatosan zajló tendenciák egy-egy aktuális állapotát tárja a nézők elé.
Kép adatai:
Balla Vivienne: Új Generáció - inkjet pigment print, ongrofoam, 5+2; 100x136 cm - 2010
