A természet mellett a városok is a tájképek gyakori témáját alkotják, melyek szintén nem pusztán az adott helyszínek megörökítését célozzák, hanem ugyanúgy az ember környezetét ábrázolják, ahhoz fűződő összetett viszonyát fejezik ki.
Az absztrakció és a figurativitás határmezsgyéjén alkotó Françoise Gilot egyes képein az ember-alkotta város házai, falai, utcái által „kirajzolt” geometrikus szerkezetet tovább absztrahálva azokat mértani elemekre redukálja, melyek így konstruktív rendszert alkotnak. Gilot „vedutáin” azonban, melyek sokszor konkrét utazási élményeiből táplálkoznak, e „rendszer” nem teljesen elvonatkoztatott: a távoli nézőpont és a perspektivikus rálátás által a helyszín ugyan konkrétan nem azonosítható, de egyes részletei azért felismerhetők maradnak. Az intenzív, többnyire meleg színek pedig nemcsak a különböző elemek egymáshoz való viszonyának, helyzetének meghatározáshoz nyújtanak támpontot, hanem a hely atmoszférájának közvetítéséhez is.
Kép adatai:
Françoise Gilot: Cité en Orient / Keleti város - olaj, vászon; 65x54cm - 1977
