Az anyagokkal, technikákkal kísérletező, a műfajokat, olykor egymással ellentétes stílusokat keverő, azokat egybeolvasztó feLugossy László Jobb lenne, ha elvontabb lenne című kiállításán 2009-ben bemutatott művei nem a kiállításokon általában megszokott módon, egymás mellett helyezkednek el, hanem értelmük kibontakozásához szükséges a sajátos installáció.
Hangsúlyozandó, hogy az egyes képek önmagukban is önálló alkotások, egy részük azonban inkább kiegészíti egymást, nem csak egy sorozat darabjait képezik. Az egyes művek szoros összetartozását a csoportokba rendeződésen kívül eltérő méretű, egymásra rímelő és illeszkedő formátumuk is jelzi. Az eltérő formátummal négy nem teljesen azonos elrendezésű, de hasonlóan felépített képcsoportot alkotnak a művek, melyekben minden egyes kép egyfajta „kollázst” kialakítva a blokkhoz illetve a többi blokkhoz is hozzátartozik, és így hoznak létre egy összetett, sokrétű, ugyanakkor mégis egységes jelentést.
A máskor neonszíneket előszeretettel használó feLugossy e művein visszafogott, sötét árnyalatokat alkalmaz, melyből az élénk színek csak ritkán emelik ki az olykor „lényegtelennek” tűnő elemeket. A motívumok viszont itt is, mint feLugossy művein legtöbbször, lényegükre redukáltak. A maszkokkal vagy maszknak tűnő arcokkal, az elemi ismertetőjegyekre redukált testrészekkel, vagy az olyan szimbólumokkal, mint a csodaszarvas a triviális tárgyakhoz (62-es bejegyzés) hasonlóan, leegyszerűsítve, „kifacsarva” feLugossy ugyanis a dolgok bonyolultságát a maguk közvetlenségében képes megragadni és kifejezni. 
A képcímeken kívül, melyek fontos részét képezik az interpretációnak, a csoportok szerves részét jelentik még a feliratok, melyek önálló képekként jelennek meg, és egészítik ki a jelentést. Ezek a feliratok újabb asszociációkat indítanak el a szemlélőben, egyrészről jelentésük miatt, másrészről viszont elrendezésükből fakadóan is: a blokkok így a képversek hasonló felépítését, „szerkezetét” is felidézik. A spontánnak, ötletszerűnek tűnő szavak, számok azonban mégsem önkényesek, hanem tudatos választások, melyeknek konkrét jelentése van. Azzal a gesztussal pedig, hogy egy irodalmi műfajt egy képzőművészeti alkotással megidéz, a magát minden művészeti ágban kipróbáló és alkotó feLugossy (11-es, 44-es bejegyzések) e műcsoportja úgy is értelmezhető, hogy a műfajok, művészeti ágak közötti határok elmosását, felszámolását kísérli meg újszerűen, mellyel kaput nyit az azok közötti átjárhatósághoz.
Kép adatai: feLugossy László: Arc és test - vegyes technika, karton; 22x32 cm - 2008
