Nádler István a 2000-es évek első felében készített ún. fekete képei egy különleges csoportját képezik művészetének. E meleg, kékes csillogású elefántcsontfeketével festett műveken megnő a gesztus szerepe, mely dinamizmusa által betölti és uralja a képek terét. A háttér feketéje gyakran mély kékkel egészül ki, ami fokozza a művek transzcendentális jellegét. A sorozatok tulajdonképpen pusztán monokromitásukkal válnak el a korábbi illetve későbbi élénk színezésű művektől, műcsoportoktól, hiszen Nádler egész munkássága alatt mélyen meditatív jellegű műveket alkot, melyek összefüggenek; az egy színre ledukált festmények viszont egyfajta végletet jelentenek az életműben: a tiszta spiritualitás, a mindent elnyelő fekete üresség tereivé válnak, mely után a művész ismét felfedezhette a színek erejét.
A kép adatai: Nádler István Nr.10 - 2002, 140x120 cm, olaj - vászon - magántulajdon
38
2010.12.28. 17:40
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.